Igaz, hogy már fél évszázada véget ért Amerikában a sokat emlegetett aranyláz, de a tengerentúliak kincskereső szenvedélye továbbra sem tűnik lankadni. Ezt bizonyítja legalábbis az arkansasi nyilvános gyémántturkáló, ahol szinte minden héten találnak a vállalkozó kedvű amatőr bányászok egy-egy értékesebb darabot.
Legutóbb egy 2,12 karát súlyú, ovális, világossárga gyémántot emelt fel a földről egy nő a 3,6 négyzetkilométeres, Crater of Diamonds State Park nevű lelőhelyen, amely a hazánkban is ismert "szedd magad" elv alapján működik. A hat dolláros belépődíjnak persze nagyobb a tétje, mint egy eperszedési akcióban, itt vagy üres kézzel kénytelen távozni a szerencsevadász, vagy különféle drágakövekkel térhet haza, amennyiben kedves Fortuna istenasszony előtt. A szerencse ezelőtt egy oklahomai rendőrnek kedvezett, aki egy 4,21 karátos, kanárisárga gyémántot talált a drágakőparkban. Egy karát 0,2 grammnak felel meg.
Az arkansasi lelőhely 1906 óta üzemel, ahol eddig több mint 75 ezer kisebb-nagyobb gyémántot találtak a kincsvadászok, ebből a park honlapja szerint mintegy 24 ezerre a drágakő-turisták bukkantak. A világ állítólag egyetlen nyilvános drágakőparkjában bárki keresgélhet nemes szénkristályokat, a hírek szerint a kevésbé értékes gyémántokból naponta átlagosan kettőt találnak meg a hatalmas területen. A Crater of Diamonds State Parkban más drága- és féldrágaköveket is lehet találni, az ametiszt-, jáspis-, achátleletekre is ugyanaz vonatkozik, ami a gyémántokra: értékétől függetlenül a megtaláló egyszerűen zsebre teheti és hazaviheti.
A gyémántlelőhely azonban némileg kimerült a századeleji gyémántláznak köszönhetően. Az első darabok megtalálása után bekövetkezett az ilyenkor szokásos boom, a szerencsevadászok fellendítették a közeli Murfreesboro nevű várost, szállodák nyíltak sorra, amelyek évi 10 ezer kalandornak szolgáltattak ideiglenes lakhelyet. A többiek közvetlenül a lelőhelyeknél építettek fel egy sátorvárost, amely az afrikai nagytestvér nyomán a Kimberly nevet kapta. A kráter közelében lévő nagyobb kincseket az évtizedek során már mind megtalálták, persze arra nincs garancia, hogy a mélyebb rétegekben ne rejtőzne ismét egy 20-30 karátos darab. 1952 és 1974 között a gyémántbányát megnyitották a turisták előtt, ekkor még a terület magántulajdonban volt, ám ezt követően megvásárolta a helyet Arkansas szövetségi állam és átalakította a mai formájában is üzemelő drágakőturkálóvá.
Murfreesboro határában eddig számos értékes gyémántot találtak, közülük egy a szövetségi állam jelképévé vált. Az 1977-ben előkerült Kahn Canary nevű példány ugyan súlyra semmiképp sem sorolható a legjelentősebb gyémántok közé, viszont az alakja miatt megkülönböztetett figyelmet érdemel. Nevét onnan kapta, hogy a híres gyémántkereskedő, Stan Kahn vásárolta meg megtalálójától, George Stepptől. A 4,25 karátos, sárga színű Kahn Canary kategóriájához képest különlegesen tiszta és háromszög alakú; a ritka gyémántot ezért csiszolatlanul hagyták megtalálói. A darab értékét tovább növeli, hogy egy olyan aranygyűrűbe foglalták, amelyet Hillary Rodham Clintonnak adományoztak. Az amerikai elnök felesége a gyűrűt minden alkalommal viselte, amikor hivatalos úton volt, első alkalommal épp beiktatásakor. A gyémántlelőhely más publicitást is kapott kormányszinten: Arkansas zászlaja ugyanis egy fekvő gyémántot szimbolizál.
A legnagyobb murfreesborói gyémántot 1924-ben találták, súlya 40,23 karát, s az eddigi legnagyobb példánynak számít egész Észak-Amerikában. A második legnagyobbat gyémántkereső turisták fedezték fel 1975-ben, vagyis a nyilvános park megnyitása utáni harmadik évben. Az Amarillo Starlight 16,37 karátot nyom a mérlegen. A kráternél talált harmadik legnagyobb drágakőre ennél jóval korábban, 1956-ban bukkantak szakmabeliek, akik a 15,33 karátos kincsnek a Star of Arkansas nevet adták.
A Crater Of Diamonds State Park honlapja: www.craterofdiamondsstatepark.com
Deluxe Magazin