Még elég sci-finek hangzik, pedig már a küszöbön van: japán kutatóknak sikerült teljesen hamis emlékeket beprogramozniuk a kísérleti alanyaik agyába. Mindezt ráadásul úgy tették, hogy pontosan meg sem mondták a résztvevőknek, hogyan befolyásolhatják saját emlékeiket – mégis működött a módszer.
A NASA egy űrhajója hét lehetséges barlangbejáratot talált a Marson, jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal pénteken. Ugyan a "Hét Nővérnek" elkeresztelt bejáratok túl magasan vannak ahhoz, hogy élet létezhessen a mögöttük rejlő üregekben, a tudósok szerint lehetnek a vörös bolygón olyan barlangok, amiket földalatti lakóhelyeknek lehet használni.
3D nyomtatással, alumíniumból készített motorkerékpárt az Airbus leányvállalata. Ronda, de legalább borzasztóan drága.
Az APWorks nevű cég az Airbus tulajdonában van, és újfajta gyártástehnológiák fejlesztésével foglalkoznak. Legújabb alkotásuk egy olyan villanymotoros motorkerékpár, amelynek vázát 3D nyomtatással készítették el.
A Los Angeles-i Autószalonra kiírt pályázatra érkezett jövő-víziók közül a Mercedes igen érdekesen oldja meg a tárolási gondokat: a kitalált autó egyszerűen elolvad, ha nem használjuk, majd újra felveszi formáját.
A legtöbb csillag élete végén eredeti nagyságának akár sok százszorosára dagad, és elnyeli a körülötte lévő legközelebbi égitesteket. Egy új kutatás azzal a meglepő megállapítással állt elő, hogy az ilyenkor vörös óriásnak nevezett csillagok is képesek lehetnek az élet fenntartására a körülöttük lévő bolygókon.
A University of Glasgow tudósai felmérték a Földet veszélyeztető aszteroidák eltérítésének lehetőségeit, és azt a következtetést vonták le, hogy a tükör adhatja a legjobb megoldást. A kutatócsoport megvizsgált kilenc különböző módszert arra vonatkozóan, hogy miként lehet a bolygónkba csapódni szándékozó aszteroidákat és üstökösöket eltéríteni. A leghatásosabbnak a „szoláris szublimáció” bizonyult, mely során űrbéli tükröket az objektumra fókuszálva felforrósítják azt, letérítve ezzel a pályáról.
Átlátszó békát tenyésztettek ki japán tudósok, így boncolás nélkül tudják megfigyelni az állat belső szerveit és szöveteit. Állatvédő egyesületek világszerte régóta támadják a boncolás gyakorlatát, sürgetve más, humánusabb módszerek, például számítógépes stimuláció alkalmazását.
A repülőgépekről telepített, 20 kilométeres magasságban lebegő léghajók tökéletesen alkalmasak lehetnek a kieső vagy meghibásodott telekommunikációs műholdak pótlására.
Az elképzelések szerint az első léghajók és léggömbök elhelyezésére a Mjasziscsev M-17/M-55 típusú (NATO-kódnév Mystic) egykori szovjet felderítő repülőgépeket használnák.
