Egy átlagos európai felnőtt évente mintegy tíz kilogramm vegyszert fogyaszt el az élelmiszerekkel együtt – derül ki az Európai Unió tagországaiban végzett felmérésekből. Ezek általában az adalékanyagok, állományjavítók, színezékek, szermaradékok, állatgyógyászati szerek és mesterséges édesítők formájában jelennek meg. A felsorolt szerek alapjában véve nem feltétlenül mérgezőek, de túlzott mennyiségben, illetve gyakorisággal fogyasztva károsak lehetnek.

A szennyező anyagok több forrásból, egyebek között a mezőgazdaságból, a nem megfelelő állattartásból, az elsődleges feldolgozás hiányosságaiból, s nem utolsó sorban a csomagolóanyagokból kerülhetnek a táplálékokba. Ez utóbbi probléma egyre jelenősebbé vált az elmúlt években. Ezt mutatja, hogy az Európai Unió gyorsriasztási rendszerének adatai szerint az utóbbi hat évben a csomagolóanyagokból eredő problémák miatti bejelentések aránya 1,1-ről hét százalékra emelkedett.

Kezdetben a különböző kerámiák máz- és festékanyagaiból, valamint a fém konyhai edényekből, berendezésekből kioldódó nehézfémeket tartották veszélyesnek és egészségre ártalmasnak a szakemberek. Az utóbbi időkben pedig az újrahasznosított csomagolóanyagok – például a papír és a karton –, valamint a nyomdai festékanyagok, valamint a konzerv lezáró fedél műanyag tömítőjéből kioldódó vegyi anyagok vizsgálata kapott nagy hangsúlyt.

Az ellenőrzések során kiderült, hogy a különböző gyártási, tárolási folyamatok során a csomagoló anyagokból bizonyos vegyületek beoldódhatnak az élelmiszerekbe. Ez azonban nagyon sok mindentől függ, így az élelmiszer típusától, annak zsírtartalmától, hőmérsékletétől. De alapvető szabály az, hogy nem oldódhatnak ki belőlük olyan mennyiségben összetevők, amelyek az egészségre ártalmasak vagy az élelmiszer kedvezőtlen elváltozását okozzák.

Ugyanakkor a fogyasztó nem sokat tehet azért, hogy a vásárlásnál ne válasszon olyan terméket, amelybe káros anyag oldódott a csomagolásból. Ezek jeleit ugyanis a laikus nem veszi észre. A szakemberek csak annyit tudnak ajánlani, hogy ne fogyasszanak olyan termékeket a vásárlók, amelyeknek idegen ízűek, kellemetlen szagúak. Ennek ugyanis valószínűleg az élelmiszer romlása az oka – mondta el érdeklődésünkre Simkovits Gabriella, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa.

Nemrégiben számos újdonság jelent meg: így például az intelligens, vagy az aktív csomagolás. Előbbiek közé tartozik például a termék hőmérsékletét elszíneződő felülettel jelző sörös doboz. Az aktív csomagoló anyagok bizonyos anyagok kibocsátásával, vagy az élelmiszerekből származó káros komponensek elnyelésével képes meghosszabbítani az eltarthatóságot. Magyarországon azonban még várni kell ezeknek az elterjedésére.

Egyelőre kevesen táplálkoznak tudatosan

A magyar lakosságnak csak kis hányada figyel oda a kiegyensúlyozott táplálkozásra, s választja meg gondosan az ételeit – derül ki a GfK Hungária felméréséből. A kutatásban résztvevők közel háromötöde véli úgy, hogy „teljesen normálisan étkezik, így szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges”.

A válaszadók mintegy harmada „csak olyasmit eszik, ami ízlik neki, még akkor is, ha az állítólag kevésbé egészséges”. Csupán tizenhárom százalék azoknak az aránya, akik „nagyon odafigyelnek az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra és gondosan választják meg ételeiket”. A megkérdezettek csupán szembeni leggyakoribb elvárások közé tartozik a vegyszermentesség, a természetesség és az egészségre gyakorolt pozitív hatás.

Forrás: vg.hu