Egyre több magyar vásárol ingatlant Horvátországban: a kínálat nagy, látszik ez az ingatlan.com horvát adatbázisából (horvat.ingatlan.com) is. Az Adria Home, az Etruria, a Mirakul, az Adria Croing és más ingatlanközvetítő irodák teljeskörű szolgáltatást kínálnak tolmáccsal, ügyvéddel, sőt nem egy közülük további ingatlanhasznosítást is vállal. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a külföldi ingatlanvásárlók nem kifejezetten saját hétvégi házat akarnak a tengerparton, hanem inkább kiadható apartmant.
Nem árt tudni, hogy Horvátországban csak hivatalosan, egyéni vállalkozóként vagy horvát ingatlanirodán, esetleg saját horvát cégen keresztül lehet szobakiadással foglalkozni. A „feketeszobáztatást” üldözik: feljelentik azt, aki nem fizeti be vendégei után az idegenforgalmi illetéket, ami egyébként településtől függően vendégenként pár kuna naponta.
A hirdetéseket böngészve feltűnik, hogy sok az új építésű apartman, s az is nyilvánvaló, hogy nekünk, magyaroknak elsősorban Közép-Dalmáciát kínálják, hiszen hozzánk Zadar és környéke van legközelebb. S az sem mellékes, hogy magyar tőkéből épült és működik Vodicében vitorláskikötő, helikopterleszálló is, ami vonzza a honfitársakat. Közép-Dalmáciában tehát otthon vagyunk: a Sibenik és Zadar között elterülő Vodice nevű aprócska település strandján egy kis túlzással annyi magyar beszédet hallani, mint a Balatonnál. Este, amikor kikötnek a vitorlás hajók, a ríván, a tengerparti sétányon is lépten-nyomon lebarnult magyar családokat látni, vidáman futkosó kisgyerekekkel. Az új építésű társasházak ára Vodicén 1500 és 2000 euró között alakul négyzetméterenként. A közeli Trogir, amely szintén toplistavezető a magyar turisták körében, valamivel drágább.
Horvátországnak a legkiépítettebb, legdrágább része köztudottan a németek, olaszok, szlovének által közkedvelt Isztria, rajta Rovinj, Portoroz, Opatija városával. Továbbá legalább ilyen árkategória Hvar festői szépségű szigetén Hvar városa, amelyet angolok, franciák és a horvát mondén világ favorizál.
A csúcs minden szempontból Dubrovnik. Ez megnyilvánul az ottani ingatlanárakban is: a fehér márványból épült óvárosban akár 5-6 ezer eurót is megadnak a különben (tehát állagát, kialakítását nézve) korántsem exkluzív lakás négyzetméteréért.
Aki jó befektetési alkalomra vadászik, annak érdemes Közép-Dalmáciában régi építésű, kisebb kőházakra alkudozni, távoli, eldugottabb szigeteken szétnézni, esetleg Likában, fent a hegyekben, a parttól 10–15 km távolságra vásárolni. Itt már akár 600 eurós négyzetméteráron is találhatunk házat, amelyet persze fel kell újítani. Szigeten vagy a civilizációtól távoli helyeken ez persze körülményes és drága a szállítási költségek miatt.
A döntés megvan. Hogyan tovább?
A külföldiek ingatlanvásárlásának ma már törvényi akadálya nincsen, azonban meg kell szerezni a horvát külügyminisztérium engedélyét, ami hónapokig elhúzódhat, de ettől függetlenül a vevő birtokba veheti az ingatlant. Elutasító döntést elvileg ritkán hoznak. A 11 év alatt, amióta külföldiek szabadon vásárolhatnak, mindössze közel négyezer engedélyt adtak ki. Ebből is látszik, hogy a vevők inkább a kisebb ellenállást, a Horvátországban bejegyzett cég alapítását választják
Horvátországban évről évre 15–20 százalékkal emelkednek az ingatlanárak, az EU-csatlakozás kilátásba helyezése is árnövelő tényező. Ugyanakkor szakemberek figyelmeztetnek: „kipukkadhat a mesterségesen felpumpált ingatlanlufi”, többek között azért, mert például a szomszédos Montenegróban, illetve Albániában sokkalta olcsóbban lehet ingatlant szerezni. Igaz, hogy ezek infrastrukturális szempontból jóval elmaradottabb helyek, de legalább érintetlen a festői szépségű természet.
Nem minden az ár
Mindent összegezve, érdemes a tengeren ingatlanba fektetni még az alacsony balatoni árakkal összevetve is. Igaz, a Balatonnál már akár ezer euróért is kínálják az új építésű apartmanok négyzetméterét, régi építésű nyaraló pedig egy kis szerencsével már 12–15 millióért is megvásárolható, azonban kalkulálni kell a hasznosítással is.
A tengerparti nyaraló szinte egész évben, de legalábbis hét hónapon keresztül kiadható, a balatoni viszont legfeljebb csak a nyári szezonban termeli a pénzt. Becslések szerint a bérbe adott apartman, illetve kisebb ház a tengeren évente 3–15 ezer euró bevételt fial, a balatoni viszont ennek csak töredékét, hacsak nincs valami nagyon exkluzív helyen.
Amennyiben elsősorban nem szobakiadásra, hanem saját használatra vásárolunk, akkor persze bele kell számolni a költségekbe a közlekedést is. Zadarig körülbelül ötezer, Splitig hétezer forint az autópálya díja, plusz 15 ezer forint a benzin. Ha szigeten van az ingatlanunk, akkor számolni kell még a komp költségeivel is. Viszont mindenért kárpótol a tenger semmi máshoz nem hasonlítható élménye, amelyért valamiféle belső kényszertől hajtva, XXI. századi nomádokként újra és újra visszatérhetünk hozzá.
Forrás: ingatlan.com
