Egy szőke pszichológusnő az iskolában kap állást.
Rögtön az első nap meglát egy fiút, aki nem
futkározik a többiekkel, csak áll magában.
Odamegy hozzá és megkérdezi :
- Jól érzed magad?
- Jól.
- Akkor miért nem futkározol a többi fiúval?
- Mert én vagyok a kapus.

A kozák katona horgászik a tóban, egyszer csak horgára akad egy aranyhal.
- Kozák! Ha visszaengedsz, teljesítem három kívánságodat.
Természetesen visszaengedi és gondolkodik, hogy mi is legyen az első kívánság.
- Ne fogjon a kard!
- Rendben- mondja az aranyhal.
- Ne fogjon a golyó!
- Rendben- mondja az aranyhal.
De mi legyen a harmadik kívánság, töri a fejét a kozák. Ahogy gondolkodik meglát
messze a domb tetején legelészni egy lovat.
- Legyen akkora micsodám, mint annak a lónak!
- Rendben- mondja az aranyhal.
Este a kocsmában rengeteg kozák katona iszogat.
- Ezt nézzétek meg! - kiált a kozákunk. - Gyere Alekszej, vágj rám a kardoddal!
- Ne izélj velem, csupa vér leszel, engem meg lecsuknak! - mondja Alekszej.
- Vágj csak rám! - biztatja.
Addig-addig, míg Alekszej hatalmasat vág a kardjával kozákunkra. Nagy szikrázás,
a kard kicsorbul. Felhördülnek a kozákok.
- Ez igen!
- Ez még semmi! Vologya! Lőj rám a pisztolyoddal!
- Na ne! Te meghalsz engem meg lecsuknak - szabadkozik Vologya.
Addig-addig biztatja kozákunk Vologyát, míg az rálő egyenesen a szívére.
A golyó nagyot koppanva lepattan a kozák testéről.
- Ez igen! - kiabálnak a kozákok.
- Ez mind semmi, ezt nézzétek meg! - mondja a kozákunk, miközben letolja a nadrágját.
A kozákok felhördülnek:
- Hú, mekkora p*na!