Egymás után kerülnek vissza a nemesi családok birtokába az erdélyi kastélyok és birtokok. Téves azonban az a feltételezés, hogy a leszármazottak ezáltal egy szempillantás alatt milliomosokká válnának. Az mfor.hu a grófok örököseit faggatta arról, mit kezdenek az ölükbe hulló mesés "ajándékkal".

"Nem hinném, hogy különösebb terhet jelentene a román államnak a kastélyok visszaszolgáltatása. A felújítás és az eredeti állapotok helyreállítása olyan sok pénzt emészthet fel, hogy közpénzekből erre valószínűleg nem is futná" - mondta Gregor Roy Chowdhury, a Mikes grófok örököse, aki az erdélyi Zabolán szerzett vissza eddig a családi vagyonból.

A felújítás vagyonokba kerül

"Elsőre igen jól hangzik, ha valaki egy kastély tulajdonosa lesz, de ezek az épületek legtöbbször egyáltalán nem hasonlítanak eredeti állapotukhoz. Van, ahol még az ablakokat és a téglákat is elhordták, s egy kupac törmelék maradt a mesés palota helyén" - tette hozzá Ugron Zsolna, Chowdhury felesége.

A kárpótlásra jogosultak közül sokan nem is engedhetik meg maguknak a költséges restaurációt, s akad, aki nem tudná fizetni az óriási ingatlan fenntartási költségeit sem. Épp ezért előfordul, hogy a visszaszerzett kastélyt a tulajdonos egy alapítványnak vagy egyháznak adományozza, mint például a Haller grófok. Az üzleti vénával megáldott örökösök viszont a kicsinosított kastélyokban turisztikai centrumokat hoznak létre.

Ilyen vállalkozásba fogott például a Roy Chowdhury-Ugron család és a miklósvári gróf Kálnoky Tibor is. Ezekből azonban egyelőre csak az üzemeltetést lehet fedezni, a nyereségre még várni kell.

A külföldiek Erdélyt általában Drakula-gróffal és a törcsvári kastélyával azonosítják. "Üzleti szempontból ez akár jól is jöhet a vállalkozásunknak, hiszen a misztikus Transzilvánia sokak érdeklődését felkelti" - mondják.

Az erdőgazdálkodásból eltarthatók a kastélyok

A kastélyok fenntartását nagymértékben segíti, ha a tulajdonos az épületekkel együtt nagyobb, legalább ezer hektáros erdőket is visszakap. A fakitermelés ugyanis olyan jövedelemforrást jelent, ami fedezheti az ingatlan költségeit.

Chowdhury családja már több száz hektár erdőt kapott vissza, ez azonban még mindig csak töredéke annak, amennyi visszajárna a telekkönyvi adatok és a törvény szerint, állítja.

Az ausztriai születésű fiatalember, aki New Yorkban is dolgozott befektetési szakemberként, persze nem hátrál meg a bürokratikus döntéshozatal elől, és a visszaszolgáltatásban ellenérdekelt erdészhivatalokkal is kész harcba szállni az őt megillető vagyonért. (Az állami erdészeti szektornak nem érdeke a kárpótlás, mivel azáltal egyes becslések szerint az állami kézben lévő erdők 60 százalékkal csökkennek.)
"A kisebb területekre, egy-két hektár erdőre jogosult gazdák azonban nem mindig vállalják a konfrontációt az erdészetekkel" - mesélte az üzletember. Édesanyja az 1989-es forradalmat követően az elsők között, még a kárpótlási törvény megszületése előtt jelentkezett a román államnál az ősi tulajdonért.

Chowdhury néhány évvel ezelőtt határozta el, hogy hazaköltözik édesanyja szülőföldjére, aki a Ceausescu-rezsim elől menekült osztrák földre. "Nagyon kedvesen fogadtak a helyiek" - állítja.

A turisztikai vállalkozás jól jön a faluban: nem csak pezsgést hoz a helyiek életébe, hanem új munkahelyeket is teremt. A fiatal pár sokat utazik, Ugron Zsolna például kislányuk megszületése előtt Budapesten dolgozott. Jelenleg a zabolai parkban az úgynevezett Svájci Házban élnek, s megkezdték az ősi kastély felújítását is. Az üzleti életben jártas házaspár az erdőgazdálkodásban lát jelentős potenciálokat a jövőre nézve.

"Az államosított vagyonok visszaadásával kapcsolatos ügyek egy része már megoldódott, de még mindig igen sok a zűrös eset" - nyilatkozta lapunknak Gróf Kálnoky Tibor.

A problémák szerinte egyrészt az eljárás bürokratikus jellegéből adódnak, másrészt abból, hogy a helyi visszaszolgáltatási bizottságok "kifogásokat keresnek", hogy ne kelljen lemondaniuk tulajdonaik egy részéről. Amiatt is utasítottak már el kéréseket például, hogy az örökös neve más nyelven szerepel a dokumentumokban.

Szintén sokaknak okoz problémát, hogy az 1995-ös törvényi szabályozás óta az értékes területek egy részét eladták. Erre pedig a visszaigénylési kérelem benyújtása után nem lett volna joga az államnak. Az örökösök ilyen esetben nem sokat tehetnek a nekik járó tulajdon visszaszerzése érdekében.

Nem sokkal jobb a helyzet az erdők tekintetében sem. A fás területek sokszor csak papíron léteznek, mivel a visszajáró erdőt már kitermelték. Gróf Kálnoky Tibor eddig Miklósváron kapott vissza területeket, Köröspatakon pedig egy kastélyt vehetett birtokba. Az itteni parkot felparcellázták és értékesítették.

 A nemesi származású fiatalember légből kapottnak tartja a feltételezést, miszerint milliárdos károkat jelentene az országnak az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása. Egyetért a Chowdhury házaspárral abban, hogy ezek az ingatlanok és erdők hatalmas befektetéseket igényelnek, s első körben inkább viszik, mint hozzák a pénzt. A Román Kárpótlási Hivatal eddig nem válaszolt megkeresésünkre.

A jóvátátel kiterjed a két háború közötti iparmágnások örököseinek a kárpótlására is. Ilyen címen nemrég több mint egymilliárd új román lej (75 milliárd forint) értékben a Malaxa család, 37 millió lej értékben pedig az Ausnit család kapott vissza tulajdont részvények formájában.

Nicolae Malaxát az első román dízelmotor gyártásáról híres, jelenleg a Bega-csoporthoz tartozó Faur-üzem és a resicai kohászati kombinát miatt illette meg a kártérítés. A részvények az úgynevezett Tulajdon Alapnál válthatók be, amelyet az állam a kárigények rendezésére hozott létre két éve. Ebből összesen mintegy háromezer személy részesül, a fentieknél természetesen jóval szerényebb mértékben.

Forrás: mfor.hu